Minőségbiztosítás az oktatásban
Nyomtatás Nyomtassa ki   E-mail Ajánlja ismerősének  

A szak- és felnőttképző intézményekben az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer kialakítása egy olyan formai és tartalmi követelményrendszert jelent, amely egységesíti és összehangolja a szakképzés és a felnőttképzés terén jelenleg működtetett rendszereket, és lehetőséget biztosít az intézmények teljesítményének, eredményességének az összehasonlítására is.

Interjú a 2. alprojekt vezetőjével, Máté Tímeával.

 

1.    Mi a TÁMOP 2.2.1 Minőségbiztosítás alprojekt célkitűzése?

Az egyes szak- és felnőttképző intézmények többféle minőségbiztosítási rendszerének alapul vételével, a jelenlegi rendszerek módszertanának kiegészítésével egy átfogóbb, a különbözőségeket kezelni képes, és a helyiek mellett a központi szakmapolitikai döntésekhez is támpontot adó rendszer kiépítése és bevezetése, mely lehetővé teszi az intézmények összehasonlítását, egységes értékelését is. Továbbá a rendszerhez kapcsolódó mentori hálózat és támogató adatbázis létrehozása.

2.    Mi a célja az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszernek?

Az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer (ESZMK) egy olyan formai és tartalmi követelményrendszert jelent, amely egységesíti és összehangolja a szakképzés és a felnőttképzés terén jelenleg működtetett rendszereket, és lehetőséget biztosít az intézmények teljesítményének, eredményességének az összehasonlítására is. E mellett illeszkedik az Európai Unió által a szakképzés minőségbiztosítására meghatározott irányelvekhez is, azok elemeit beépíti. Így az EU tagországok között hazánk ismét úttörő szerepet vállalt azzal, hogy elsőként gondoljuk át és vezetjük be a Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF) / Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszert (EQARF) alapú integrált minőségbiztosítási megközelítésünket, amely a hazai szakképző intézmények számára lehetőséget nyújt minőségirányítási-minőségfejlesztési rendszerüknek az európai minőségkövetelményekkel összhangban történő kialakításához, illetve (tovább)fejlesztéséhez.

3.    Miért szükséges egy egységes minőségkép kialakítása és egy egységes minőségirányítási keretrendszer megalkotása Magyarországon?

A jelenleg alkalmazott minőségbiztosítási – minőségirányítási rendszerek sokfélesége nehezíti az intézmények eredményességének és hatékonyságának megítélését is. A kialakítandó Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer az intézményeket összehasonlíthatóvá teszi, ez által lehetőséget biztosít arra, hogy az alkalmazók hiteles visszajelzést kapjanak munkájuk eredményeiről, illetve elősegítheti az intézmények közötti egészséges verseny feltételeinek kialakítását is, ami mindenképpen javítja az intézmények munkájának hatékonyságát és szakmai. színvonalát.

4.    Miért fontos a minőségbiztosítás az oktatásban?

Leginkább abból a szempontból, hogy térségi és országos szinten is az oktatásügy irányítói, az intézményfenntartók, a fogadó felsőoktatási intézmények, a munkáltatók, és nem utolsó sorban a szülők és a tanulók/hallgatók is megbízható képet alkothassanak a szak- és felnőttképző intézmények tevékenységéről, a folyamatok eredményességéről. A folyamatos ellenőrzés, értékelés, visszacsatolás eredményeképpen javulhat a szolgáltatás minősége és ezáltal a képzők versenyképessége.

5.    Milyen minőségbiztosítási rendszereket alkalmaznak a szakképző intézmények,, és a keretrendszer hogyan tudja ezeket együtt kezelni?

A szakképző intézményekben sokféle minőségfejlesztési törekvés megmutatkozik, különböző minőségirányítási megközelítéseket (minőségirányítási rendszereket és önértékelési modelleket) alkalmaztak: a teljesség igénye nélkül, kezdve az EFQM Modell adaptációjával, aztán a COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési programmal, a Szakiskolai Fejlesztési Programmal, a felnőttképzési akkreditációhoz kapcsolódó minőségirányítási rendszerrel stb.

A Minőségbiztosítás alprojekt keretében egy olyan önértékelésen (és a hozzá kapcsolódó külső értékelésen) alapuló minőségirányítási keretrendszer került kidolgozásra a szakképző intézmények folyamatos fejlesztésének támogatására, amelynek elsődleges célja egy integrált, a szakképzést egységes egészként kezelő minőségirányítási megközelítés kifejlesztése és alkalmazása.

6.    Milyen eddigi eredményei vannak az alprojektnek? Elkészült az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer? Alkalmazzák-e már valahol, ha igen, hány intézményben?

Elkészült egy tanulmány a Magyarországon használt minőségbiztosítási rendszerek összehasonlítására és elemzésére, melyben javaslat került megfogalmazásra, hogy a működő minőségbiztosítási rendszereket hogyan lehet az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszerhez (EQARF) igazítani.

A tanulmány javaslatai alapján került kidolgozásra a Módszertani kézikönyv, mely a bekapcsolódó intézményeknek nyújtandó szakmai támogatás egyik fontos eleme. Bemutatja és elemzi az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszert (ESZMK), annak alkotóelemei és követelményei mentén támogatja az intézményekben a bevezetés eredményes megvalósítását. 

Az ESZMK alkalmazására, a szakmai szakértők (szakképző intézmények alkalmazói) részére 2x1 napos felkészítések első részét március 8-tól 7 régióban, összesen 16 alkalommal tartottuk. Több mint 1000 szak- és felnőttképző intézmény képviseltette magát, vállalva azt, hogy a projekt fejlesztési szakaszában aktívan közreműködik. A felkészítések második részét pedig szeptemberben tartjuk, ahol már az adatbázis kezelésével ismertetjük meg az alkalmazókat.

Az intézményi alkalmazók a felkészítések során elsajátíthatják a meglévő minőségbiztosítási/minőségirányítási rendszereiknek az NSZFI TÁMOP 2.2.1 projektjében kidolgozott ESZMK-hoz való kapcsolódását.

7.    A résztvevő intézmények kapnak-e folyamatos támogatást, milyenek az eddigi visszajelzések?

Kiemelt szerepet kap a rendszer bevezetésének intézményi támogatása: térítésmentes módszertani felkészítés, minőségirányítási módszertani útmutató, sablonok és fontos a mentori hálózat szerepe is. Létrehoztunk egy az ország egész területére kiterjedő, a hét régió szerint kialakított mentori hálózatot. A mentorok koordinálják az intézmények projekttel összefüggő szakmai munkáját

Továbbá az indikátor-eredmények rögzítésére, adatok tárolására, kezelésére, on-line módon elérhető, felhasználóbarát kialakítású minőségbiztosítási adatbázis (MBR) kerül kialakításra. Az adatbázis létrehozásával az is a célunk, hogy a szak- és felnőttképző intézmények térítésmentesen kapjanak kézzel fogható, alkalmazható eszközt az egymástól való tanuláson keresztüli folyamatos fejlesztés megvalósításához

8.    Milyen eredmények várhatók az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer bevezetésétől?

A minőségről szóló információk révén valamennyi célcsoport támpontot kap döntéseihez (helyi szakképzés-fejlesztés, fenntartói döntések a minőség és humánerő¬forrás-gazdálkodás kérdésében, iskolaválasztás, intézményválasztás az át- és továbbképzésekhez).

A keretrendszer kiterjesztése a szak- és felnőttképző intézmények racionális, átlátható működésének tervezhetőségét könnyíti meg, elősegíti a szétaprózódott képzési intézményrendszer koncentrálódását, hosszú távon javul a működési hatékonyság és a szakképzés minősége.