Az alprojekt bemutatása
Nyomtatás Nyomtassa ki   E-mail Ajánlja ismerősének  

A 2. „Minőségbiztosítás” alprojekt 2011. április 30-án befejezte szakmai tevékenységét.

Célok

Jelenleg az intézmények sokféle minőségbiztosítási rendszer bevezetésével és működtetésével próbálkoznak, melynek következményeként eltérő a bevezetettség mértéke és a működtetés, és így csorbulhat az egyenrangú elbírálás. Az intézmények körében jelenleg alkalmazott minőségbiztosítási rendszerek sokfélesége nehezíti eredményességük és hatékonyságuk megítélését, az egységes, megbízható előrejelzések, kimutatások elkészítését. Ezért szükséges egy olyan egységes minőségkép kialakítása és egy olyan egységes minőségirányítási keretrendszer, az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer bevezetése, amely alkalmazkodik az uniós elvárásokhoz.

A folyamatos belső és külső értékelés elválaszthatatlan egy intézmény minőségi működésétől. A belső értékelés meghatározó szerepet játszik az intézményi tevékenység színvonalának, hatékonyságának fejlesztésében, általa válik egyre tudatosabbá az intézmény működése. Ez a folyamatos elemzés eredményezheti azt a valódi minőségfejlesztést, egységes keretrendszer szerinti minőségirányítást, melynek kialakítására és bevezetésére vállalkozunk a fejlesztés során. Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy a szakképzést folytató intézmények 95%-ában olyan egységes minőségirányítási keretrendszert vezetünk be, amely összefogja és egységesíti az eddig bevezetett rendszereket.

Tevékenységek

  • Megkezdjük a minőségirányítási keretrendszer alapjainak megteremtését, a kidolgozásához és a megvalósításához meghatározzuk alkalmazási területét, eljárásait és a rendszert alkotó folyamatok kapcsolódásai leírásának módját.
  • A használatban lévő minőségirányítási rendszerekre, önértékelési modellekre (EFQM Modell, ISO 9001:2008 szabvány, COMENIUS 2000 II. Intézményi Modell, Közoktatás Minőségéért Díj önértékelési modellje, Szakiskolai Önértékelési Modell, Szakképzési Önértékelési Modell, felnőttképzési akkreditáció stb.) építve, azokat a szakképző intézmények specifikumaival kiegészítve meghatározzuk azokat a minőségelemeket, melyek nem zárhatók ki a rendszer építése folyamán.
  • Összeállítjuk a keretrendszer kidolgozásához szükséges kötelező kulcsindikátorok, ajánlott kulcsindikátorok és benchmarking indikátorok listáját a rendszerfejlesztés kimeneti eredményének és az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében.
  • Kialakítjuk az egységes keretrendszerrel szemben támasztott elvárások, felelősségek, hatáskörök rendszerét és kidolgozzuk a folyamatleírásokat/szabályozásokat (tervezés, bevezetés, ellenőrzés-kipróbálás, javítás) a minőségi körök kialakítása és működtetése alapján. Javaslatot fogalmazunk meg annak ellenőrzésére, hogy az intézmény gyakorlati működése megfelel-e a keretrendszer elvárásainak.
  • A keretrendszer bevezetésének megkönnyítése érdekében - az elkészült rendszerleírás alapján - összeállítunk egy módszertani segédletet, illetve felkészítünk legalább ezer (intézményenként egy) főt az alkalmazására, segítve a keretrendszer akadálytalan bevezetését.
  • Az intézményeket országos mentori hálózat segítségével koordináljuk, így a keretrendszer egységes használata kiterjeszthető a hazai szakképzést folytató intézményekre.
  • A felhasználók részére létrehozunk egy minőségbiztosítási adatbázist a könnyebb hozzáférést és az egyszerűbb feldolgozást segítve. Ezen az internetes felületen jelenítjük meg az egységes - a keretrendszer leírása alapján javasolt - dokumentumrendszert, melynek alkalmazásával a felhasználók/alkalmazók egyszerűbben kezelhetik az új rendszer (minőség)elemeit. Az adatbázis elemzésével/segítségével pontos képet kap az intézmény az általa végzett tevékenység minőségéről, illetve a fejlesztési, továbblépési irányokról. Az adatbázis segítségével kézzelfoghatóvá, láthatóvá válnak az intézmények fejlesztési eredményei értékei és a szakképzésben elfoglalt aktuális helyzete. A későbbiekben az adatbázis a pályakövetési rendszer részévé válik, így összetett és egyben átlátható statisztikai adatok állnak majd a szakmapolitika rendelkezésre.

Elérhető eredmények és hatások

  • Az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer bevezetésével olyan eszközt kapnak a szakképző intézmények, amelynek segítségével mind a felnőttképzésben, mind az iskolai rendszerben egy, az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer követelményeit teljesítő minőségirányítási rendszert működtethetnek. A keretrendszer bevezetése - integrált megközelítése révén - segít tovább csökkenteni a különbséget a ma még elkülönülő iskolai rendszerű szakképzés és felnőttképzés között.
  • A külső értékelés és az indikátorok biztosítják az összehasonlíthatóságot.
  • A rendszer által javasolt működési és értékelési szempont- és keretrendszer biztosíthatja a gazdasági tervezhetőséget és átláthatóságot, segítve a források maximális kihasználását.
  • A minőségirányítási keretrendszer bevezetése elősegíti a társadalom igényeinek megfogalmazását az intézmények felé, így is javítva az oktatás, képzés körülményeit.
  • Hosszú távon a keretrendszer működése kialakíthatja és lefektetheti az alapját egy megújult működésű intézményrendszernek, ahol - nem utolsósorban - a képzés minősége is javulhat. Egy ilyen képzés biztosíthatja az elhelyezkedési esélyek javulását, valamint a munkáltatók és a munkavállalók elégedettségét.