Javulás várható a szak- és felnőttképzés minőségében, hatékonyságában

Javulás várható a szak- és felnőttképzés minőségében, hatékonyságában - a 2011 tavaszán, a TÁMOP 2.2.1 projekt fejlesztési tevékenysége során végzett közvélemény-kutatásban részt vett több mint 900 fő szakértő véleménye alapján.
A 2011. március 4 - április 16-a között megvalósított eredménykommunikációs rendezvénysorozat apropóján a 9. Képzési kereslet növelése alprojekt megbízásából végzett kutatás témája a projekt szakmai visszhangja volt. A megbízott cég a problémát komplex módszertannal, kvantitatív önkitöltős online kérdőívvel és kvalitatív mélyinterjús kutatással vizsgálta a projektben részt vevő szakértők segítségével.

A TÁMOP 2.2.1-08/1-2008-0002 projekt eredményeinek megítélése és fenntarthatóságának vizsgálata


Online kérdőív

A kérdőívet 902 fő töltötte ki az ország minden részéről, a régiónkénti kitöltés terjedelme 103 és 160 közé esett. A kérdőívben a válaszadók a fejlesztés 7 fontos elemét egy „-3” és „+3” értékek által kijelölt hétfokú skálán értékelhették aszerint, hogy az adott fejlesztés a várakozásaik szerint milyen irányba és milyen erővel fogja befolyásolni a szak- és felnőttképzés minőségét és hatékonyságát középtávon. Emellett még arra is vonatkozott kérdés, hogy a várakozásaik szerint a felsorolt fejlesztések a szak- és felnőttképzésre vonatkozó mennyiségi és minőségi mutatókat hogyan fogják befolyásolni ugyanilyen távlatban, azaz 5-7 év múlva. A legfontosabb eredményeket az alábbiak szerint lehet összefoglalni:


Meglehetősen magasnak mondható, 1,77-es átlaggal fejezték ki a bizalmukat a bemutatott fejlesztések egészére vonatkoztatva (a -3 és +3 közötti hétfokú skálán). A kérdőívben szereplő – és a részletes eredmény-bemutatásnál tételesen idézett – fejlesztésekkel kapcsolatban átlagosan a válaszadók 88 %-a a szak- és felnőttképzés minőségi és hatékonyságának a javulását várja, köztük eltérések csak a változások nagyságának a becslésében vannak.

 

Érdemes külön is megemlíteni a Tananyagbankkal és a Feladatbankkal kapcsolatos várakozásokat, melyek kiemelkednek az amúgy is erős mezőnyből a 2,15-2,14-os átlagaikkal. A Tananyagbank esetében a legtöbben a maximális pontszámot adták, azaz „kiemelten pozitív” hatást várnak tőle a szak- és felnőttképzés megújításában.


A további kérdések alapján megállapítható, hogy bár a válaszadók várakozásai szerint ezek a fejlesztések önmagukban nem lesznek elegendők ahhoz, hogy a szak- és felnőttképzésből kikerülők számát középtávon emeljék – jóllehet egy markáns kisebbség ebben is bízik –, abban viszont a megkérdezettek kétharmada egyetért, hogy a képzésből kikerülők szakképzettsége és szakértelme emelkedni fog 5-7 év távlatában a fejlesztések következtében.


Regionális különbségek is megragadhatók a fejlesztésekkel kapcsolatos várakozásokban. Az észak-magyarországi régiók szakembereinek várakozásai a legpozitívabbak a fejlesztések várható hatásaival kapcsolatban, míg a legkevésbé a közép-magyarországi szakemberek.

Mélyinterjús kutatás

A mélyinterjús kutatás alkalmat adott arra, hogy a szakemberek ne a sztenderdizált módon megfogalmazott kérdések és válaszok keretei között, hanem részben a saját logikájuk szerint fogalmazzák meg a véleményüket a projekt fejlesztéseiről. Régióközpontonként 3, összesen 21 db mélyinterjú készült el, melynek eredményei összhangban vannak a kérdőíves kutatás eredményeivel.


Az interjúalanyok alapvetően pozitív várakozásokkal vannak a fejlesztésekkel kapcsolatban, a projekt szakmai részét kifejezetten jónak értékelik. A kutatás szakember résztvevői örültek annak, hogy a projekt során holisztikusan viszonyultak a szak- és felnőttképzéshez, és a munka során jelentős tőke bevonásával és nagy szakértői apparátussal sikerült kézzelfogható eredményeket is elérni. Még a legkritikusabbnak számító hang is azt mondta, hogy „némi bizalommal egy négyest nyugodtan lehet adni a projektre”.


Egyénenként eltért, hogy mit tartottak a projekt fő pozitívumának, volt, aki a Pályakövetési rendszertől, mások meg inkább a Tananyagbanktól és a Feladatbanktól várták azt, hogy jelentősen megújítja a szak- és felnőttképzés minőségét. A szakoktatók vállalati továbbképzése is kifejezetten nagy várakozásokat, és a kipróbálás során pozitív szubjektív értékeléseket kapott. Ezekkel az alprojektekkel kapcsolatban többször elmondták azt is, hogy régi hiányosságot pótolnak a végrehajtott fejlesztések.


Jóllehet a pozitív várakozásokat hosszasan sorolták az interjúalanyok, de azért felszínre kerültek negatív dolgok is. Ezek főleg az adminisztrációs és bürokratikus teher köré csoportosultak, a szakmai jellegű problémák „örökölt” problémaként jelentkeztek, nem olyanként, amelyet ez a projekt „teremtett”.


Az interjúalanyok aggályai a fejlesztések elterjesztésével és főként a fenntarthatóságával voltak kapcsolatosak. Sokan aggódtak ugyanis amiatt, hogy mi lesz ezekkel a fejlesztésekkel 3-4-5 év múlva.